Mi fán terem a funkcionális elemzés?

Ha korábban nem hallott a funkcionális elemzés kifejezésről, az nem az Ön hibája, ennek ellenére nagy valószínűséggel már számos alkalommal alkalmazta. Például, amikor a minap a gyereknek füzetet vásárolt az iskolába: igaz a puha borítós csak 39 Ft, de látszik rajta, hogy egy héten belül szétesik vagy elszakad; van 600 Ft-ért csillogó a kedvenc mesefigurával, na de ebből vegyek 13-at?; és van 250 Ft-ért tartósnak látszó, ami még ízléses is. Vagyis azonos vetítési alapra hozom az összehasonlítandó dolgokat funkcionalitás, minőség, küllem tekintetében, attól függően, hogy miről is van szó.

Az adózásban a funkcionális elemzésre a transzferárazásban, a piaci ár meghatározása során van szükség. Amikor nem találunk a piacon olyan árat, amit a mi portékánk vagy szolgáltatásunk árához viszonyíthatnánk, gyakran adatbázishoz nyúlunk. Az adatbázisban viszont nem portékák vannak, hanem cégek mérlegei és eredmény-kimutatásai. Ekkor nem a termék árát hasonlítjuk össze, hanem a pénzügyi beszámolókból számítható mutatókat. Az intelligens adatbázisból beállításokkal leszűrhető a hozzánk hasonló pl. papírboltok, vagyis szűrhetek az adatbázisban tevékenységre, földrajzi elhelyezkedésre, árbevétel nagyságra, munkavállalói létszámra, bármire, amit az adatbázis kínál. Ezt követően pedig megkapjuk a találatokat cégek hosszú listájának formájában.

Ekkor jöhet a funkcionális elemzés. És nem csak jöhet, hanem jönnie is kell: a piaci ár meghatározásáról szóló pénzügyminisztériumi rendelet (2009-ben még nem NGM volt) kötelezően előírja, hogy adatbázis alkalmazás esetén a kapott találatokon egy minőségi ellenőrzést még egyszer le kell futtatni. Ez abból áll, hogy a találatokat egyéb információforrásokból ellenőrizük, hogy valóban hasonlónak nevezhető-e a papírboltunkkal, vagy esetleg teljesen mást, pl. kínai boltot vagy autószervizt takarnak.

Ilyen információforrások lehetnek a cég weboldala, a céginformáció, az éves beszámoló részeként közzétett kiegészítő melléklet, a sajtóban a társaságról megjelent cikkek, stb. A találatok szűrése innentől kezdve egy szubjektív folyamat, hogy milyen szempontokat alkalmazok és milyen információkra hagyatkozom. Ez egyrészről jó, mert megmarad az a szabadságom, hogy az általam legmegfelelőbbnek vélt cégeket vegyem be a mintába, de egyúttal ez növeli is a kockázatot, attól függően, hogy az ellenőrzést folytató NAV revizor majd egyet ért-e velünk.

De kockázat ide vagy oda, a találatokat manuálisan szűrni kell! Ezért is nevezik a  funkcionális elemzést még manuális szűrésnek is.

 

Hozzászólások

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.